Lyme-kór

A Lyme-kór okozója a kullancsokban lévo baktérium

A Lyme-kór egy érdekesen definiálható fertőző betegség, mert nem az emberek fertozik meg egymást, hanem a Borrelia nevu baktérium a kullancsok emésztorendszerében lapul meg, és a kullancs csípésével fertozi meg az embert.

Ha valaki meghallja a Lyme-kór kifejezést, rögtön valami súlyos és gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség képe merül fel benne, hosszan tartó, sikertelen kezeléssel, komoly maradványtünetekkel, évekig tartó fáradékonysággal.

A kullancsok veszélyes betegségek okozói, ezért a védekezésrol, a megelozésrol és a gyógyításról szeretnénk Önt informálni

A Lyme borreliosis megelozésére hazánkban törzskönyvezett oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre, ezért a megelozés szerves része a kullancsok elleni védekezés. A szabad borfelületre vagy a ruházatra juttatott rovarriasztó szerek meggátolják a kullancs borbe fúródását. Célszeru a kezelést, a választott kullancs írtó fajtájától függoen 2-4 óránként megismételni. Annak érdekében, hogy a kullancsok nehezebben érjék el a borfelületet, tanácsos világos színu, hosszú ujjú, galléros felsot, valamint suru szövésu nadrágot viselni. Az inget a nadrágba, a nadrág szárát pedig lehetoleg a zokniba vagy a csizmaszárba kell turni. Kerülni kell a füves, bokros helyeket, kiránduláskor javasolt az ösvényeken haladni.

Honnan fogja észrevenni, hogy megcsípte egy kullancs?

Amennyiben megtörtént a baj, fontos a borbe fúródott kullancs minél gyorsabb felfedezése és eltávolítása. Ehhez gondosan át kell vizsgálni azokat a borfelületeket, elsosorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok eloszeretettel befúrják magukat. A fiatalabb kullancsok igen apró, gombostufej nagyságúak lehetnek, még megszívott állapotukban is alig észrevehetoek. A kór terjesztéséért felelos kifejlett kullancs jóllakott állapotban akár az 1 cm-t is elérheti.

A kullancs a börből két köröm közé fogva, gyengén csavaró mozdulatokkal húzható ki, de csipesszel vagy speciális kullancs kanállal az eltávolítás könnyebb. A kullancsot a borhöz közel, vagyis a feji részen kell megfogni a csipesszel. A potroh összenyomását el kell kerülni, mivel ez tartalmazza a kórokozót. Az eltávolítást követoen 1-2 napig még apró, piros, esetleg viszketo borelváltozás jelezheti a csípés helyét.

A fertőzést követően az első tünetek általában pár nap múlva láthatóak, de előfordulhat az is, hogy csak egy hónap múlva jelentkeznek. Korai stádiumban a betegség akár tünetmentes is lehet. Legjellemzőbb korai tünet a bőrön fellépő elváltozás, az ún. vándorló bőrpír. Ugyan nem minden betegnél lép fel, és ha megjelenik, akkor sem mindig figyelemfelkeltő, mert egészen halvány is lehet. Az elváltozás a bőrpír szélein tovább terjed, közepén halványuló gyurut formál. Ennek átmérője általában csak néhány cm, de akár a 90 cm-t is elérheti. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható, előbb-utóbb magától is elmúlhat. Amennyiben a kórokozó a vérárammal szóródik, a bőrpír a test más részén is jelentkezhet. A bőrelváltozást általános tünetek, fejfájás, levertség, láz, izomfájdalom, illetve a környező nyirokcsomók duzzanata kísérhetik.

Mit tegyünk, ha már megcsípett a kullancs?

Ha a korábban leírt tünetek bármelyikét tapasztalja, feltétlenül keresse fel orvosát. Sokan hajlamosak bagatellizálni a kullancscsípés fontosságát, ők általában nem olvastak még egy tanulmányt sem arról, hogy milyen elkeseredett, és évekig, akár évtizedekig tartó küzdelmet folytatnak a betegek, akiknél nem rögtön jelentkeztek a tünetek, hanem csak hónapok múltán.

A Lyme-kór gyakran okoz idegrendszeri elváltozásokat: agyvelo- és agyhártyagyulladást. Gyakori az arcideg bénulása, melynek hatására ébredéskor a beteg nyálcsorgást észlelhet. Egyéb idegek gyulladása következtében végtagzsibbadás, valamint izomgyengeség is felléphet. Az idegrendszeri tünetek mellett ízületi- és izomfájdalom is gyakori kíséroje a betegségnek. Többnyire azonban csak 1-2 ízületet érint egyszerre. A betegség hullámzó, vagyis tünetmentes és panaszos idoszakok váltják egymást. A fertozés okozta tünetek olykor spontán gyógyulnak, ilyenkor a szervezetnek sikerül legyoznie a kórokozót. Az egyre súlyosbodó panaszokat okozó kórt gyakran csak idejében megkezdett antibiotikumos kezeléssel lehet megállítani, gyógyítani. Kezeletlen esetekben a betegség krónikussá is válhat, akár évekig elhúzódhat. A klinikai tünetek változatosak, a diagnózis csak laboratóriumi eljárások segítségével állítható fel.

A Lyme-kór kezelésével kapcsolatban megoszlanak a tudományos vélemények. Az USA-ban, ahol nagyszabású kutatások folynak a témában, remek tanulmányok születnek. Egy-egy ilyen tanulmány részletekbe meno bemutatására itt nincs lehetoség, ezért az egyiket teljes terjedelmében lefordítottuk az érdeklodoknek, amit ingyen bárki rendelkezésére bocsátunk, aki kéri azt. A szuk keretek miatt a részletek helyett most kizárólag az eredményeket vázoljuk

A korai felismerés fontosságát egységesen hirdeti minden orvos. Vannak olyan nézetek, hogy nem kell ezt túl komolyan venni, mert ha még a kezdeti stádiumban, a nátha-szeru tünetek idején felismerjük, és eros antibiotikumokkal kezeljük a betegséget, egy-két hét alatt meggyógyíthatjuk a beteget. Az idoben fel nem ismert, nem kezelt betegben a kórokozó befészkeli magát a sejtekbe, ahol már nem "fér hozzá" az antibiotikus terápia. Ilyenkor reuma-szeru ízületi fájdalmakról panaszkodik a beteg. Ha az idegrendszert is eléri a kórokozó, súlyos idegmuködési zavarok is megjelennek.

Felmerült a frontvonalban harcoló orvosok részéről, hogy kipróbáljanak más utakat is. Ezek az elhivatott doktorok azokat a betegeket kezelik, akik az antibiotikum dózis után (sőt, akár két-három antibiotikum kúra után) sem gyógyulnak fel, és hosszú évek óta sikertelenül veszek antibiotikum kúrákat.
Számos beteg az évek során már annyira elkeseredett, és kilátástalannak ítélte meg a helyzetét, hogy kezdték feladni a reményt. Ezek után örömmel értesültek egy alternatív gyógymódról, és a jelentéktelennek tekintheto mellékhatások megismerése után készséggel vetették alá magukat az oxigénterápiának. 1997-ben Texasban egy 66 fobol álló csoport alakult olyan Lyme-kóros betegekbol, akiket már évek, sot évtizedek óta sikertelenül kezeltek antibiotikumokkal.

A tanulmány az HBO (Hiperbár Oxigén) terápia és a Lyme-kór hatását vizsgálta.
A hiperbár oxigén terápia lényege, hogy a kezelés alatt a betegek orvosi tisztaságú (100 %-os) oxigént lélegeznek a hiperbár kamrában, ahol túlnyomást hoznak létre. A túlnyomás és a tiszta oxigén közvetlen belélegzésének hatására a vérben található oxigén aránya- a túlnyomás mértékétol függoen - akár 2000 százalékkal is megnohet.

Mekkora kockázatot vállaltak a betegek a hiperbár terápiával?

Mint minden orvosi beavatkozásnak, az oxigénterápiának is meg van a kockázata, azonban ez minimálisnak mondható a sorozatos antibiotikum terápiák mellékhatásaival összevetve.
A fokozatos túlnyomás kialakítása során füldugulás jelentkezhet, amit a repülogépen alkalmazott módszerrel (orrbefogás közben nyomáskiegyenlítés) bárki elkerülhet. Fontos továbbá, hogy tüdobetegek esetében fokozott orvosi felügyelet indokolt.
Úgy gondoljuk, hogy ha az idegrendszer károsodása elkerülheto egy olyan mértéku kockázattal, hogy a betegnek eldugul a füle (ha nem jól egyenlíti ki a nyomást az orra befogásával), akkor ezt a rizikót minden Lyme-kóros beteg gondolkodás nélkül vállalhatja.

Mivel kínál ígéretes eredményeket a hiperbár oxigén terápia a Lyme-kóros betegeknek?

Nagyon leegyszerusítve a választ, hogy Ön se tévedjen el a latin kifejezések útvesztojében: a Lyme-kór kórokozója nem tud alkalmazkodni a testben a túlnyomás és tiszta oxigén hatására megváltozott biológiai feltételekhez.

Az 1997-es texasi A & M Egyetemen végzett tanulmányában résztvevo betegek "veteránoknak" számítottak abból a szempontból, hogy közülük többen már évtizedek óta küzdöttek a betegséggel, és többféle antibiotikumos kezelésen estek át, eredménytelenül. Ilyen kórtörténeti elozmények után nagyszeru eredményt hozott a gyógykezelés, mert a betegek 85%-a teljesen felgyógyult, vagy jelentos javulást figyeltek meg az állapotában.

Ha ilyen magas a gyógyultak aránya, vajon milyen eredményeket hoz az oxigénterápia olyan betegeknél, ahol még a kezdeti fázisban van a Lyme-kór?

A borrelia érzékenyen reagál az oxigénre, azaz a baktériumok egy részét magával az oxigén - túlkínálattal a sejten belül is el tudjuk pusztítani. Ha már az idegsejtek is érintettek, akkor a HBO-terápia ezek gyulladását vissza tudja szorítani, a panaszok nagy részét ezzel is csökkentve.

A szigorúan megfogalmazott orvosi vélemény szerint a hiperbár oxigénterápiával a betegség elorehaladott stádiumában javulás elérheto, de teljes gyógyulás alig.

Vajon ez mekkora lehetoség azoknak a betegeknek, akiknek a Lyme-kór miatt már idegrendszeri elváltozásokat: agyvelo- és agyhártyagyulladást kellett megélnie, esetleg fennáll az arcideg bénulása, melynek hatására ébredéskor nyálcsorgást tapasztal? Ok vajon vállalnák a "csak" javulást hozó oxigénterápiát, ha az idegek gyulladása következtében a végtagzsibbadás, és az izomgyengeség ritkábban lépne fel? Ha az idegrendszeri tünetek mellett elmaradoznának az ízületi- és izomfájdalmak ?

Az elmúlt években további tanulmányokat folytattak a magasnyomású oxigénterápia jótékony hatásával kapcsolatosan, és az eredmények hatására csökken az eljárást mereven elutasítók tábora. Nagyjából ott született meg az egyetértés, hogy jelenleg azt tekintik optimális megoldásnak, ha a korán felismert Lyme-kórt antibiotikumos kezeléssel, és ezzel párhuzamosan oxigénterápiával gyógyítják az orvosok.

Magyarországon az utóbbi években nagyon elszaporodtak a kullancsok. Ennek oka valószínuleg az, hogy mostanában enyhék a telek és nem pusztulnak el a hideg ido miatt a kullancsok.

Ha érintett a kérdésben, vagy Ön is úgy érzi, hogy érdemes informálódnia a Lyme-kór kezelési lehetoségeivel kapcsolatban, akkor igényelje meg az ingyenes tanulmányt, amelyben részletesen bemutatjuk az oxigénterápia jótékony hatását a Lyme-kóros betegek esetében.

Túlnyomásos oxigén kamra